előfizetésem
Hírlevél
A stílus a munkában mutatkozik meg: íme, az Anna Wintour sikersztori
Mondják, mindegy, hogy mivel foglalkozik az ember, ha elég jól csinálja, akkor sikeres. Ez pedig tökéletesen igaz a világ legbefolyásosabb ex-szerkesztőjére, Anna Wintourra. A legendás vezető története semmihez sem fogható. Milliószor megtehette volna, hogy visszavonul, és most váratlanul bejelentette, hogy hivatalosan is búcsút intett a Vogue főszerkesztői székének.
Szülés után három héttel már dolgozott. Amikor megkérdezték tőle, miért, állítólag csak annyit mondott: terhes voltam, nem beteg. Ennél talán csak Az ördög Pradát visel című vígjáték beszédesebb, amelyben Meryl Streep testesíti meg a nyers, kíméletlen, ám mindig szorgos főszerkesztőt. Ez mindent elmond Anna Wintourról. A brit-amerikai szerkesztőnő közel négy évtizeden át vezette a Vogue magazint, eközben a globális divatipar egyik legmeghatározóbb alakja lett.
A divatvilágban azt pletykálják róla, hogy befolyásosabb, mint a mindenkori pápa.
De hogyan lett ilyen fontos személy egy újságíróból? Mi hozott számára világraszóló sikert? És hogyan tudja fenntartani kiemelt pozícióját? Erre kerestünk választ. Nem ismerünk hasonlót Anna Wintour sikersztorijához.
Anna Wintour nem járt egyetemre
1949-ben született Londonban. Édesapja, Charles Wintour a London Evening Standard szerkesztője volt, akitől Anna korán eltanulta a szerkesztői gondolkodást. Annyira tetszett neki a magazinok világa, hogy aztán esze ágában sem volt mást csinálni, mint gyakorlatra váltani az örökölt tudást. Tizenévesen kijelentette, hogy nem akar egyetemre menni, helyette inkább karriert építene. Hamarosan pedig minden az elképzelései szerint alakult. Bármilyen meglepő, de a világ valaha volt legbefolyásosabb szerkesztőjének nincs egyetemi végzettsége.
Illusztrátorként kezdte, a divatfotózás legendája lett Steven Meisel
Ami azt illeti, 16 éves volt, amikor hátat fordított a londoni North London Collegiate School nevű elit lányiskolának, és ezzel együtt az iskolapadnak. Szülei nem rajongtak az ötletért, de nem is tiltották. Ezután rövid ideig divatüzletekben dolgozott, majd gyakornokként elhelyezkedett a Harper’s & Queen nevű magazinnál, innen pedig egyenes út vezetett az amerikai divatlapokhoz. A formális felsőoktatás helyett tehát gyakorlati tapasztalatokkal, jó kapcsolatokkal és fáradhatatlan munkamorállal kezdte felépíteni karrierjét.
A Met-gála szervezője
Hogy tovább haladjon a ranglétrán, a hetvenes évek közepén New Yorkba költözött. Nem a kalandvágy vezérelte, hanem a munka, és ezzel minden kollégája tökéletesen tisztában volt, így aztán senkinek nem is okozott meglepetést, amikor 1988-ban, 39 évesen kinevezték a amerikai Vogue főszerkesztőjévé. De, ami ezután történt, arra senki nem számított. Akkoriban a magazin kissé megfáradt eleganciával próbált versenyben maradni az új és régi konkurensekkel, Anna Wintour viszont teljes paradigmaváltást hozott.
A Vogue innentől kezdve a társadalmi változásokra is reagált, így már nemcsak egy divatlap volt, hanem egy véleményvezér magazin. Ha nincs Anna, a világmárkák talán máig nem foglalkoztatnának afroamerikai és ázsiai modellekeket. Nem állítjuk, hogy hatására a Dior, a Gucci vagy a Prada kilépett volna elitista elefántcsont tornyából, de az biztos, hogy szélesre nyitotta kapuját a mindennapi emberek előtt. Mert Anna Wintour befolyása túlmutat a magazinokon.
A Condé Nast globális tartalom-igazgatójaként és a Vogue főszerkesztőjeként gyakorlatilag ő az, aki eldönti, ki kap helyet a reflektorfényben, és ki nem. Divattervezők, modellek, márkák karrierjei kapnak szárnyra vagy indulnak el a lejtőn egyetlen döntése után. Hogyan lehetséges ez? A főszerkesztő mesterien építi kapcsolatait, és nem fél kilépni az íróasztal mögül. Ékes példa erre a Met-gála, amelyet évről évre maga szervez a New York-i Metropolitan Museum of Art divatintézete számára, és amely mára a divatipar Oscar-gálájává vált.
Anna Wintour minden vezetői feladat mellett személyes projektjeként kezeli az eseményt. Itt érdemes egy kitérőt tenni egyik segítőjére, akit fiatalabb gyermeke, Bee Shaffer testesít meg. Édesanyjához hasonlóan ő maga is közéleti szereplő, aki előszeretettel követi a szülői mintát. Most, hogy Anna Wintour három és fél évtized után elköszönt a Vogue főszerkesztői posztjától, a divatvilág találgatja, ki léphet a helyébe, egyesek szerint épp a lánya, Bee Shaffer lehet az, aki továbbviszi örökségét.
A kemény munka az ő stílusa
Kiáll a véleménye mellett, és véghez viszi az akaratát. Nem veszik el a részletekben, és soha nem kertel. A munkatársai szerint nála nincsen small talk, csak egyenes beszéd és szüntelen munka. A Vogue divatszerkesztői című dokumentumfilm arról számol be, hogy
a Vogue-nál dolgozó személyzet jelentős többsége este sírva megy haza.
Aki viszont megfelel az Anna általa támasztott kegyetlenül precíz elvárásoknak, egy életre bebiztosítja magát a világ egyik legjövedelmezőbb médiavállalatánál. Bár a róla szóló pletykák és szigorú megjelenése ellenére szívén viseli kollégai sorsát, többeket mentorál, támogat, és teljes vállszélességgel kiáll mellettük. Ki tudja, talán az évek múlásával szelídebb lett? Bár Anna Wintour egészen 75 éves koráig aktívan dolgozott, most hivatalosan is lezárult egy korszak: lemondott a Vogue főszerkesztői pozíciójáról.
Ám a nyugdíj helyett valószínűleg most is az új kihívások és kreatív projektek foglalkoztatják.. Nem nosztalgiázik, inkább alkalmazkodik a jelenhez. Nem meglepő módon azt mondják róla, hogy mindig legalább egy lépéssel mások előtt jár. Ha valaki bármikor is megkérdőjelezné, mekkora hatalma lehet egy újságírói pozíciónak, elég annyit válaszolni: Anna Wintour. Vitán felül ő világ legbefolyásosabb szerkesztője. Hogyan csinálja? Szerinte az igazi stílus nem csupán az, amit viselünk, vagy ahogy viselkedünk, hanem ahogyan dolgozunk. Ezt a stílust pedig hűségesen képviseli.