előfizetésem
Hírlevél
Hihetetlen, milyen gyakori: te vajon felismered, ha manipulálni próbálnak?
Befolyásolható főnök, ellenünk fordított családtag — és még sorolhatnánk. Mindannyian voltunk már manipuláció áldozatai, és korántsem biztos, hogy felismerjük, ha valaki a bolondját járatja velünk saját céljai elérése érdekében. Nézzük, mit is jelent pontosan a manipuláció.
A manipuláció latin eredetű szó, amely eredetileg bánásmódot jelent. Hétköznapi értelemben olyan bánásmódként értelmezzük, amelynek nem feltétlenül vagyunk tudatában. Ha mégis felismerjük, az sem biztos, hogy számunkra kedvező helyzetet vagy következményt eredményez. „A manipuláció egy olyan befolyásolás, amelynek célja mások véleményének és viselkedésének megváltoztatása egy adott dologgal kapcsolatban.
Az erre adott érzelmi vagy kognitív reakciót az határozza meg, hogy mennyire ismerjük fel, hogy manipulálnak bennünket. Ezeket a helyzeteket általában az jellemzi, hogy a végkifejlet nem a mi javunkra szolgál.” – kezdi Dr. Drelyó Ágnes pszichológus. Ezernyi helyzettel szembesülünk nap mint nap, amikor egy külső szemlélő segítségét kérjük egy probléma megoldásában. Ilyenkor sokan sietnek a segítségünkre, hogy megosszák velünk a gondolataikat.Ha ezt egyenesen és őszintén teszik, az nem manipuláció.
„Ha egyértelműen felismerem a másik ember szándékát, miszerint meg akarja változtatni a nézőpontomat vagy a viselkedésemet egy helyzetre reagálva, akkor az – bár ugyanúgy a befolyásolás kategóriájába tartozik – nem manipuláció, mivel nem rejti el a szándékait, hanem nyíltan kommunikál. A meggyőzés általában nem rossz szándékkal történik.”
A csenddel büntetés és a passzív agresszió bizony a nőknél generációról generációra öröklődik, de leküzdhető
A manipuláció lényege, hogy a befolyásoló szándék úgy éri el a célját, hogy azt közvetlenül nem mondja ki. A befolyásolt személyt általában arra próbálják rávenni, hogy maga vonjon le egy olyan következtetést egy helyzetről vagy egy emberről, amely addig eszébe sem jutott. „Ha valakinek azt mondják, hogy milyen érdekes, hogy a főnöke őt sosem dicséri meg, az illető – akarva-akaratlanul – elkezdi figyelni, hogy másokat milyen gyakran dicsér a főnöke.
Kiéleződik a helyzetre, és ellenérzéseket kezd táplálni a főnöke iránt. Ez manipuláció, amellyel a manipuláló valamilyen előnyhöz akar jutni, miközben a manipulált személy ezt észre sem veszi.”
A manipuláció társadalmi véleményformálásként is megjelenhet, amelynek célja, hogy az emberek valódi vagy közvetlen tapasztalatok nélkül alakítsanak ki véleményt valamiről vagy valakiről. Az előre kialakított vélemények képesek rendkívül negatív irányba befolyásolni teljes társadalmi rétegeket. Ismert példa erre a rasszizmus, amely ellen a mai napig minden országban küzdenek.
„Az úgynevezett közlő, aki a manipulációt végrehajtja, rejtett szándékkal rendelkezik, amit nem fed fel. Ezek az emberek általában veszélyesek, és valódi szándékuk gyakran sosem derül ki. A befogadó soha nem fogja teljes bizonyossággal tudni, hogy manipuláció áldozata lett, legfeljebb csak kikövetkeztetni tudja. Komplex társadalmi problémák esetén ez ugyanúgy igaz.”
Szűrjük meg az információkat!
A teljesen nyílt kommunikáció hiánya az egyik biztos jele annak, hogy egy rosszindulatú ember manipulálni próbál minket. A közlő olyan helyzetet vázol fel, amelynek értelmezését és elemzését ránk bízza. A következtetés ugyan a manipulált személyben születik meg, de a manipuláló pontosan ezt várja el, hiszen ez volt a szándéka. „Egy előre elültetett gondolat úgy működik, hogy az észlelésünket ráhangoljuk, és bármilyen furcsa, nagy valószínűséggel azt fogjuk érzékelni, amit várunk. A sugalmazott tétel így önigazolást nyer, és a felkínált tézis bizonyítottnak tűnik.”
Ha nem teszed azt, amit mondok, nem szeretlek többé - az érzelmi zsarolás generációk óta, afféle csendes járványként szinte minden családban felüti a fejét
Nyílt szándék esetén teljesen másképp működünk, hiszen ilyenkor saját kezünkben van a véleményformálás irányítása. Egy egészséges kommunikációs kapcsolat a kölcsönös tiszteleten alapul. Manipuláció esetén azonban az egyik fél megpróbálja érzelmileg kihasználni a másikat, hogy hatalmat szerezzen felette.
A manipuláció legegyszerűbb formája az érzelmi zsarolás, amikor valaki azt szeretné elérni, hogy a felajánlott kérdést és információt a manipulált személy elfogadja és igaznak tekintse. Ha valaki érzelmileg egy másik ember ellen próbál hangolni minket, az azért történik, hogy jobban kisajátíthasson és irányíthasson bennünket. Az érzelmi zsarolással könnyen el lehet érni, hogy a közlő magához láncoljon minket, mivel nárcisztikus módszerekkel figyelmet és oltalmazást kínál.
Ezáltal a manipulált személy erősebben kötődik a manipulálóhoz. „Ha rájövünk, hogy manipulálnak minket, a legtisztább megoldás az, ha rákérdezünk, és tisztázzuk, miért oszt meg velünk az illető ilyen információkat. Nyugodtan próbáljuk meg feltérképezni a helyzetet. Ha a közlő újra és újra próbálkozik, egyértelműen adjuk tudtára, hogy számunkra nem releváns a közölt információ.”