előfizetésem
Hírlevél
Dark romance: Bántalmazó kapcsolat, romantikus köntösben
A dark romance történetek világa egyszerre vonzó és veszélyes. Az olvasók és nézők romantikus szenvedélyt, tiltott szerelmet és mély érzelmeket keresnek benne, de gyakran észrevétlenül sodródnak bele egy olyan narratívába, amely normalizálhatja a bántalmazást. Hol húzódik a határ a fikció és a valóság között? Vajon ezek a történetek puszta szórakoztatásként működnek, vagy veszélyes mintákat ültethetnek el a tudatalattinkban?
Dr. Drelyó Ágnes pszichológus segítségével jártunk utána annak, hogy milyen hatással lehet a dark romance műfaj az emberek párkapcsolati dinamikájára, és milyen rejtett veszélyeket hordozhat magában.
A romantika sötét oldala – mitől lesz egy kapcsolat toxikus?
„A dark romance műfajba azokat a szerelmi történeteket soroljuk, ahol a kapcsolat romantikus, pozitív oldalán túl találkozunk az ember bántalmazó, agresszív és leuraló oldalával is. Ezeknek a történeteknek a sajátja, hogy olyan emberi tulajdonságokat jelenítenek meg, amelyeket szerelmi kapcsolaton kívül mindenképpen elkerülnénk és elutasítanánk.
A probléma az, hogy a negatív megnyilvánulások nem önmagukban, hanem valamilyen pozitív kísérőjelenség társaságában jelennek meg. Mivel a szerzők a bántalmazó karakter pozitív oldalát is megmutatják, az olvasó akarva-akaratlanul elkezdi relativizálni a történetet” – magyarázza a dr. Drelyó Ágnes.
„Szeretnék hatni a világra, és egy jobb világot hagyni magam mögött” - Szily Nórával dr. Gyurkó Szilvia beszélgetett
Az olvasó vagy a néző sokszor tudattalanul állítja párhuzamba az erőszakos jeleneteket, a jellemzően érzelmi abúzust, valamint a karakter pozitív tulajdonságait, amelyeket a szakértő szerint nem lehet összehasonlítani. Morálisan elítélendő cselekedet elkövetése mellett ugyanis nem lehet megítélni egy embert kizárólag a pozitív tulajdonságai alapján.
Menni vagy maradni
„A dark romance legnagyobb problémája, hogy két olyan tulajdonsághalmazt próbál meg kompenzációs viszonyba állítani egymással, amelyet a valós életben nem lenne szabad engednünk. Szakemberként azt látom, hogy egy terápiás folyamat során hónapokba telik kifejleszteni egy olyan érett, felnőtt érzékenységet lelkileg, amelynek az a tézis az alapja, hogy a szeretet nem bánt. A szeretet nevében nem történhet semmilyen bántalmazás. Ahol bántanak minket, onnan el kell menni, teljesen mindegy, hogy mi van a jó oldalon” - hívja fel a figyelmet a pszichológus.
A bántalmazó kapcsolatokban elmosódhatnak a határok azt illetően, hogy mit is nevezünk bántalmazásnak. Sokan rossz családi mintákat és példákat követve esnek áldozatául egy ilyen kapcsolatnak, hiszen megszokják és elfogadják, hogy egy kapcsolatnak igenis lehet része bántalmazás, mert otthon is ezt látták, vagyis számukra ilyen egy kapcsolat.
A borderline és a nárcisztikus személyiségzavar a modern pszichológia fókuszában
„Bántalmazás az elhanyagolás, a verbális megnyilvánulások, de a mindennapi szarkasztikus humor is azzá válhat, amikor viccbe ágyazva rombolja le valaki a másik személyiségét. Ezeknek a súlyosabb formája az érzelmi, fizikai vagy szexuális bántalmazás. Minél tovább részese valaki egy ilyen kapcsolatnak, annál nagyobb lelki és fizikai károkat tud okozni. Azért nehéz belőle kilépni, mert ha a bántalmazó fél csak rossz dolgokat csinálna, akkor az áldozat nagy valószínűséggel hamarabb elhagyná.
A probléma az, hogy a bántalmazással egy időben megjelenik a jó oldal is, amellyel a bántalmazó folyamatosan manipulálja az áldozatát. Emellett pedig megpróbálja elbagatellizálni, vagyis kicsinyíteni saját abuzáló tettét” - fejti ki dr. Drelyó Ágnes. Mivel a dark romance bántalmazó karakterei általában nem velejükig romlott embereket mutatnak be, akiket könnyen megutálna a befogadó, hanem bizonyos szempontból szerethető karaktereket, elfogadtatják magukat a közönséggel. Ahhoz, hogy a bántalmazó két oldalát megpróbáljuk elkülöníteni és ezáltal felismerni a problémát, nagyon stabil önértékeléssel kell rendelkeznünk.
A felismerés ereje
Akik felismerik, hogy egy bántalmazó kapcsolatban élnek, nehezen kérnek segítséget, mivel nincsen arra példájuk, hogy hogyan kellene nemet mondani és kiszállni egy ilyen kapcsolatból. „A párkapcsolati bántalmazás ősidők óta velünk van. Ez azonban nem azt jelenti, hogy elfogadható. Feszültségek és konfliktusok minden kapcsolatban lehetnek, de harmóniában élni ettől függetlenül még lehet. A bántalmazás a társadalom által egyértelműen elítélendő cselekedetnek számít.
A dark romance történetek összetett karaktereit ugyan nehéz felülbírálni, mert fellazulnak a határok. Nem látjuk át, hogy annak, amit látunk, már egyértelműen nem lenne helye egy kapcsolatban. De meg kell állni egy pillanatra, és átgondolni, hogy ránk ez hogyan hatna. Egy érett, felnőtt emberben, ha azt látja, hogy valakit bántanak, düh és harag kéne, hogy megjelenjen” - részletezi a szakember, aki arra is kitér, hogy a való életben általában a bántalmazott fordul szakemberhez azon a ponton, amikor már nagy baj van.
A bántalmazó szemszögéből ő egy teljesen normális viselkedést követ, amely nézőpont nem menti őt fel viselkedése alól. „A bántalmazó tettének a súlya nem változik attól, hogyha esetleg neki is hasonló gyerekkori tapasztalatai voltak. Egy bántalmazó pontosan tudja magáról, hogy bántalmazó, és hogy a társadalom előtt milyen a megítélése cselekedeteinek, amennyiben kiderülnek. Ki kell mondanunk, hogy bármilyen előélete is van az adott személynek, igenis az ő felelőssége, hogy ne legyen olyan, mint a mintái, amelyek alapján magáévá tette ezt a működést.”
A mai napig rejtély Natalie Wood halála, amit már gyerekkorában megjósoltak
Aki hosszú ideig volt bántalmazott szerepben, annak sokszor évek terápiás folyamatára van szüksége, hogy felismerje, ami vele történt, az nem történhetett volna meg. A bántalmazott emberek gyakran érzelmileg éretlen emberek, akik sokszor egzisztenciálisan is rossz helyzetben vannak. A baráti körnek fontos szerepe lehet, akikre igenis szükség van egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben.
„A dark romance romantikus köntöse sajnos bagatellizálja ezeket a történeteket, holott, ha ezek esettanulmányok lennének, akkor hasznos történetek lennének. Kilépve a műfaji keretekből egy elemző, értelmező leírás és magyarázat kellene arra, hogy átlássák az emberek, hogy mi a probléma ezekkel a történetekkel és a szereplőkkel. Aki hajlamos bántalmazásra, vagy áldozattá válásra, az sajnos nem fog elgondolkozni és nem fogja felismerni, hogy hol van a probléma.”